Remelem most mar mindenki egy kicsit osszeszedte magat es ujult erovel igyekszik tulelni azt a bizonyos valsagot. Sok elemzo azt mondja, hogy most lesz a masodik melypont vagy visszaeses, sokan azt javasoljak most erdemes meg mindig venni hol ezt, hol azt. En azt mondom, egyiknek fogalma sincs, mi lesz holnap. Ugyhogy inkabb tanulj a valsagbol, ne tippelgess.
Talan az alabbi adat meggyoz: egy kutatas szerint 1984 es 2004 kozott az atlagos amerikai reszvenypiaci befekteto 3.7%-os eves hozamot ert el. Ezen ido alatt az amerikai reszvenyindex 13.2%-ot hozott evente atlagosan. Inflacioval korrigalva ez 100$ befektetese eseten az atlag szamara 13$ osszhozamot jelentett az idoszak vegi erteken, mig aki csak "bent felejtette" a penzet 20 evig, annak 491$ hozamot jelentett: 43-szor tobbet.
Mi az oka?
Barmennyire is szeretnenk, nem vagyunk okasabbak a tobbieknel. Nem valoszinu, hogy nagyobb tozsdei hozamot erunk el, mint a szomszedunk meg ha minden nap figyeljuk a Bux-ot, akkor sem. Ezert inkabb megeri, es fo cel kell hogy legyen a befektetesi koltsegeink csokkentese. Mit jelent ez? Kevesebbszer adni-venni. Miert? Mert ahanyszor nyeresegesen adunk el valamit, 20% adot kell utana fizetni + jutalekot a brokernek es/vagy a banknak.
Ha mar tul vagy azon a szakaszon, hogy minden honapban felre teszel, es van valamennyi befektetni valo penzed, mindenki rad szall: a biztositasi ugynokok unit-linked biztositasokkal tamadnak, a bankosok javasoljak, hogy vedd ki az egyik alabol es tedd a masikba, a brokered hiv a tuti tippel, hogy most kell OTP-t adni es MOL-t venni. Hat persze, mindegyik akkor kap jutalekot, ha tranzakciot vegzel, vagyis ujra befekteted a mar befektetett penzed. Es vajon mibol kapja a jutlekat? Hat a Te penzedbol.
Nem azt mondom, hogy nem kell a befekteteseket atcsoportositani, de csak ovatosan! Ritkan kell atcsoportositani, es jobban kell figyelni a koltsegekre. Neki kell indulni, es keresni olyan szolgaltatot, amely az alabbiak kiszamolasa utan a legalacsonyabb koltsegeket kinalja:
1. Minimalisat, vagy egyaltalan nem szamit fel azert dijat, hogy a hosszu tavu befekteteseid kezelje. Ha egy banknal minden evben 0.2%-a a tokednek az ertekpapirszamla vezetesre megy, az hatalmas osszeg es potencialis kamatos kamat veszteseg 10-20 ev alatt! Van olyan broker es bank, akinel ez 0%!
2. Keresd meg azt, aki leheto legolcsobban kinalja egy adott befektetes megvasarlasat. Minel olcsobban veszel meg pl. egy befektetesi alapot, annal tobb penzed marad befektetni. Ugyanazt az alapot mas-mas bank azonban mas-mas veteli es eladasi jutalekkal arulja. Erdemes korulnezni, es 10-20 evre az elozo ponttal egyutt kiszamolni, mikor jarsz jobban.
3. Reszveny befektetesi alapok helyett erdemes indexkoveto ETF-eken elgondolkodni. A befektetesi alapok evente rengetegszer adnak-vesznek, es nem muljak felul a benchmarkjukat (Benchmark=a viszonyitasi alap, amit legalabb el szeretnenek erni). Az ETF-ek legalabb a koltsegeket minimalizaljak, es a benchmarkot hozzak. Tulajdonkepp az indexkoveto ETF-ek a passziv befektetes csucsa: mindig automatikusan ad-vesz, de csak azert, hogy lekovesse az indexet, nem azert, mert egy befekteto jos ugy erzi, hogy most majd a Richter lesz a tuti a kovetkezo fel evben. Pl a BUX ETF pontosan annyit fog emelkedi, mint a BUX. Csokken a kezelesi es a broker koltsege az alapnak, tehat no a nalad marado penz!
Az a helyzet, hogy ETF-imadova kezdek valni, de meg keresem, hol tudom ezt a legkedvezmenyesebben hosszu tavon megvalositani. Ha megtalaltad a modjat, kerlek szolj (e-mail vagy meg inkabb komment), mert meg keresem!
