A "pluszban maradni" ugy gondolom egy szemlelet. Nem spanyol-viasz, de jol visszaadja azt a gondolkodasmodot vagy filozofiat, ami megkulonbozteti a felelosen a penzugyeikre tekintoket es azokat, akik elobb vagy utobb nagyon leszakadnak, ha nem valtoztatnak a penzhez valo hozzaallasukon.
Mi van, ha tobb a kiadasunk, mint a bevetelunk? Ket dolgot tehetunk (lehetoleg egyszerre):
- Csokkentjuk a kiadasainkat: az egyszerubb es gyorsabb, bar mindenkepp fajdalmasabb mod, hogy megnezzuk, min lehet faragni a kiadasaink kozul. Kisebb lakas, kisebb auto, rovidebb nyaralas, kisebb TV-elofizetes stb. Rengeteg lehetoseg van erre.
- Noveljuk a beveteleinket: ez legtobbszor masodallast, vagy otthoni munkat jelent. Ilyen lehet pl. hogy kiskertben termelt termeket eladunk vagy alkalmi munkakat vallaunk. Az onallo vallalkozas inditasa is erre egy lehetoseg. Sajat kisbolt, vagy tanacsadoceg, szinte mindegy, a lenyeg, hogy plusz bevetelt hozzon. Es persze ide tartoznak a befektetesek is!
A mindennapokban nekem a pluszban maradni azt jelenti, hogy nem veszek targyakat vagy lakast hitelre, de nem is utazom/szorakozom hitelre termeszetesen. Arra torekszem, hogy folyamatosan felulvizsgaljam: amit megveszek, arra igazan szuksegem van es meg is engedhetem magamnak. Azaz inkabb felre teszek es gyujtogetek egy nagyobb celra, mint megszerezzem es hasznaljam, am nyogjem a penzugyi terheit.
Ha ezt a cikket vegig olvastad, en a kovetkezore javaslom, hogy tovabb menj: Megvedjuk a hiteleseket, de mi lesz a befektetokkel?
De elobb kerlek kommentald ezt a bejegyzest!